Ha egyszer "Pocahontas" elhatározza, hogy agyagozni kezd

Forrás: https://lamiartmagazin.hu/kezmuves-technikak/ha-egyszer-pocahontas-elhatarozza-hogy-agyagozni-kezd

Lami: Életem első és egyetlen falfestése egy Pocahontas volt a nagylányomnak. A gyerek imádta, én büszke voltam rá. Na de itt abba is maradt a sztori.

A falfestések nagyon dekoratívak, de már amikor készíti az ember, akkor attól retteg, hogy mi lesz, ha költözünk, megunjuk a falfelület színét, tuti egy tál piros étel fog ráborulni. De Pocahontas megvolt, és emlékként is megmaradt. Ezért megérte.

Most itt van egy lány, aki belemerült egy olyan kultúrába, mely közel áll Pocahontas világhoz. Maga az eljárás a precolumbián agyagtechnika, melyet már nálunk is el lehet sajátítani oktatás keretén belül. Így lett Andreából Pocahontas, aki szintén nem egy elveszett nő hírében áll. Kemény is, harcos is, de mégis az egyik legnőiesebb teremtmény.

Váradi Andreát nemhiába szólítják barátai indiánlányként. Ránézve senki nem gondolná, hogy a kocsijába csípőből bevág egy 15 kilós agyagalapot, majd könnyedén formázásba kezd. Pedig de.

Tárgyaid rendkívül nőiesek. Ahogy finoman díszíted és dekorációs eszközökké varázsolod őket, mindenki elfelejti a 15 kilós előzményeket. (Na és ne feledjük azt sem, hogy a legtöbb embernek egy szerelmes film közös agyagozós jelenete ugrik be. De ezt csak így zárójelben említeném meg. Ha már :)

Amikor hozzáérsz az anyaghoz, és fejedben, papíron már eltervezed, hogy mit készítesz, hogyan hangolódsz rá az alkotásodra?

Andrea: Papírra sok mindent nem kellett még vetnem, hisz ruhaipari és könnyűipari mérnökként épp elég szerkesztésen és szakmai rajzórákon vagy géprajzokon vagyok túl, így ezek nem sok gondot okoznak inkább csak a felület, ami itt nem papír, hanem agyag, és jobban megmarad, ha hibás a terv :) De tudom ezekkel annyi tapasztalatot "gyúrok" és művelek ki magamból, hogy egy idő után már csak levágok egy darabot és nem figyelve már kész is valami új. ezt már nagyon várom.

Viszont addig is szeretek egyesülni a műveleti pontokkal, ahogy megalkotom és formázom a "testet", odafigyelek minden "porcikájának" alakulására, amin kb. 100-szor javítok még, mert sosem elég tökéletes és ez mehet még így órákon át! :) Célom olyan egyedi és közhasználatra megalkotott eszköz vagy szép tárgy készítése, ami mindennap örömet vagy hasznot ad az emberek életébe.

Lami: Tárgyaid túlmennek a sima, hagyományos kerámia formákon. Olyan meditatív megjelenéssel öltözteted fel őket, melyek hatalmas nyugalmat árasztanak. A tárgyaknak erejük van. Régen olvastam, hogy minden egyes elkészített darabbal hazavisszük magát az alkotót is. De sokszor nem is tudjuk, hogy mi lesz a „lakótársunk”. Lehet egy békés csendélettel egy örökké depresszív embert költöztetünk be magunkhoz. De ennek ellenpéldájaként valaki megfest egy őrületesen vibráló esti utcaképet, közben csak vágyik kifelé az emberekhez, ellenben otthon kushad a sarokban. Veled a nyugalmat, esetleg a vibrálást, talán a lelki egyensúlyt vagy egy állandóan érdeklődő, kutakodó személyt visznek haza az emberek?

Andrea: Ez bevallom egy szuper kérdés... mert én sem tudom rá a választ! :) Első sorban egy lázadó típus vagyok, (ezt a nyilas és a tűzjegyem alapján meg sem tagadhatnám. :) ), aki eddig mindent elérhetett az életben és nem lehet megállítani, ha elhatároz valamit, mert úgy nőttem fel, hogy csak magamra számíthatok, és majdnem hogy küzdenem kellett gyerekkorom óta azért, hogy meglegyen, mint másoknak, akiknek mindkét szülője és boldog családi élete volt, munka és fáradozások nélkül.

De inkább javítanám ezt, mert én ezt úgy érzem legbelül, hogy az élet mindig volt olyan méltányos velem, hogy megadta mindig azt, amire és ahova vágyom és ne legyen soha hiányom semmiben. Nagyon sokat adott és segített az élet engem! És ezt köszönöm! Inkább mindig én adtam másoknak, mint sem fordítva, és bevallom, a mai napig, ha valaki szeretettel és őszintén közeledik felém vagy adna valamit, azt zavarként értelmezem a rendszerben, "nem tudom" elfogadni.. zavarba jövök és nem értem. Nem szoktam talán meg? csak kihasználást és hazug közeledéseket láttam sokszor sok embertől, aki nem is ismert igazán és nem is tudta ki is vagyok én személyesen valójában.

Voltak nagyon nehéz életszakaszaim, ami sokszor nagyon mélyre dobott fizikailag is, de hiszem hogy ezek a saját hibáink tükrei és ebből kellett tanulnom, mert itt és akkor nem gondolkodtam jól. Ezen felül nagyon lágy vagyok, mert sosem tudnék senkinek ártani, vagy bántani, inkább próbálnék mindent békére és a nyugalomra hangolni. Mert érzem itthon, Magyarországon nálunk nagyon nagy mindenkiben a feszültség.

Tehát első sorban munkáimmal segítenék a nyugalomra hangolódni mindenkinek, pl ha egy ilyen lámpát vagy mécset készítek, akkor ennek égésekor a legjobb béke töltsön el mindenkit. Vannak tárgyak amiket eleganciával ruházok fel, mert azt akkor úgy érzem, de a többit pl marokedények és hasonló eszközök a legegyszerűbb formát kapják, hisz tökéletes és szabályos dologból és tárgyból van elég!

Mi emberek sem robotok és gépek vagyunk, mindenkinek megvan a maga saját kis "hibája", szexepilje, ezért vagyunk egyediek, így az általam készített ilyen eszközök is a legegyszerűbb szabálytalan vonalakat adják majd csak, amit a két kezem összetett és formázott. Mivel erős kötődésem van a native amerikai kultúrához már az arizóniai tapasztalásaim miatt is, így képviselek majd részben egy hasonló stílust is. Naturalisztikus és egyszerű vagy épp díszes.

Lami: Mindig fejlődni kell, hogy élvezni tudjuk az életet, az újabb kihívások csiszolják jellemünket. Benned is vannak valószínűleg olyan tervek, vágyak, melyekhez még nem fogtál hozzá, de szeretnéd megvalósítani őket. Milyen állomás jelenti most számodra a megmérettetést?

Andrea: Megmérettetés. Hmm legnagyobb megmérettetésem saját magam! Annyi fejlődésen, tapasztaláson és információn vagyok túl, amiket az életben szereztem, hogy bevallom sokszor zavar jön a rendszerbe, hogy mi is igaz sokszor, minek kell hinni, vagy mi a jó, de ez szerintem mindenkinél megtörténik.

Mindenképp saját magam az egyik legnagyobb szembenézésem és megmérettetésem, de az is hogy ezzel a sok kitartásommal és a mostani lelkes munkámmal kerámia terén elnyerhessek egy nagyobb kedvelő és elismerő tábort és munkáimat akár piacra vagy kiállításokra is vihessem értékesíteni.

Alkotó: Váradi Andrea

További munkái az alábbi linken megtekinthetőek:
https://www.facebook.com/soullightsceramics/

Szerző: Lami